Hirek

 

22.10.2007.

Petar Ladjevic, a Szerbiai Kormány Emberjogi és Kisebbségügyi minisztere, ma üdvözlőtávíratot küldött a vajdasági magyar politikai vezetőknek október 23-ika, a magyar nemzeti kisebbség - az 1.956-os forradalom kezdetének ünnepe alkalmából. Ladjevic távíratban köszöntötte Józsa Laszlót, a Magyar Nemzeti Tanács elnökét, akinek további jó eggyüttműködést kívánt többnemzetiségű közösségünkben.


Vojislav Kostunica, szerb kormányfő, Jenson Stoltenberg norvég hivatalbeli kollégájával folytatott megbeszélésén kiemelte, hogy Kosovo jövőbeni jogállását az érvényben lévő rezolúció 1.244-es szakaszában kell keresni, amely megerősíti Szerbia szuverenitását és területi integritását. Kostunica emlékeztetett arra, hogy Szerbbia építőjellegűen részt vesz a megbeszélési folyamatban, s kompromisszumos megoldást akar elérni, a nemzetközi joggal, az ENSZ-Alapokmánnyal és a Biztonsági Tanács rezolúciója 1.244-es szakaszával összhangban. A két tisztségviselő leszögezte, hogy Szerbia és Norvégia már hagyományosan ápolja a jószomszédi viszonyokat, s kiemelték, hogy a norvég 'Telenor' befektetése tavaly a legnagyobb befektetés volt Szerbiában, de a társaság legnagyobb befektetése is. Leszögezték, hogy jelentősen fokozódott a kétoldalú viszony.


Vuk Jeremic és Slobodan Samardzic, Belgrád tárgyalói csoportjának vezetői, a nemzetközi közvetítői 'hármassal' folytatott megbeszélés után kijelentették, hogy a nemzetközi közvetítők 14 pontjáról tárgyaltak, valamint, hogy a szerb fél hangsúlyozta: a javaslatoknak a Biztonsági Tanács rezolúciója 1.244-es szakaszának keretében kell lenniük. Amikor a 'hármas' azon javaslatáról van szó, hogy Szerbia többé ne uralkodjon Kosovón, Jeremic megismételte: megengedhetetlen az, hogy Belgrád átengedjen Pristinának olyan illetékességeket, melyek az ország szuverenitását és területi integritását érintik. Samardzic miniszter elmondta, hogy külön reagáltak arra a tényre, hogy a szóbanforgó dokumentum nem említi a rezolúció 1.244-es szakaszát.


Kosovo és Metohia önálóságának egyoldalú elismerése veszélyes kivételt képezhet, melyet más országok is kihasználhatnak - ismételte meg Szkopjéban Vladimir Titov, orosz külügyminiszterhelyettes. Macedón hivatalbeli kollégájával folytatott megbeszélésén elmondta: a nemzetközi közösségben erősödik annak tudata, hogy amikor Kosovo és Metohiáról van szó, a legrosszabb megoldás a tartomány önálóságának az egyoldalú elismerése lenne. Titov megismételte Moszkva állásfoglalását, hogy a jogállásnak ki kell elégítenie mindkét fél elvárását, valamint, hogy a megoldás csak megbeszélésekkel érhető el. Az orosz diplomata az elmult napokban Belgrádban tárgyalt Vojislav Kostunica kormányfővel, Vuk Jeremic szerb külügyminiszterrel és Slobodan Samardzic-tyal, Kosovo és Metohiával Foglalkozó miniszterrel.


Aleksej Kudrin, orosz pénzügyminiszter, Bozidar Djelic-tyel, a szerb kormány alelnökével folytatott megbeszélésén, megerősítette országa elvszerű állásfoglalását, hogy Kosovo jogállásának elfogadhatónak kell lennie Szerbia számára. Kudrin, aki Djelic-tyel Washingtonban találkozott, kiemelte, hogy a kosovói státusnak nem szabad kivételt képeznie a nemzetközi jogban - közölték a kormányalelnök kabinettjében. Djelic és Kudrin megvitatták a két ország eggyüttműködését, valamint az oroszok egyre nagyobb érdeklődését a szerb munkaszervezetek magánosítása iránt. Djelic elmondta, milyen nagy jelentősége lenne annak, ha kiépítenék az orosz gázvezeték déli szárnyát, amely Szerbián haladna keresztül.


Dusan Kovacevic, neves drámaíró, ma este ünnepélyesen megnyitja az 52-ik Nemzetközi Belgrádi Könyvvásárt, melyen október 28-ikáig, több mint 800 hazai és külföldi kiadó mutatja be legújabb termékét. Olaszország nevében, mint a rendezvény megtisztelő vendége, Fler Jegi, olasz írónő köszönti majd a vendégeket, akik között lesz Massimo D'Alema, Olaszország diplomáciai vezetője is. Az idei könyvvásárt, tematikailag, Dositej Obradovicnak, nagy szerb tanítónak, valamint a szerb népművelésnek szentelik, s ez alaklomból odaítélik a 'Dositej Obradovic' nevét viselő első díjat külföldi kiadónak.


A mai bécsi megbeszélésen, Belgrád és Pristina képviselői elé, a közvetítői 'hármas' azon dokumentumát terjeszti, amely előlátja azt, hogy Kosovo és Metohiát nem lehet ismét szerb fennhatóság alá helyezni, valamint, hogy nincs visszatérés az 1.999-ik év előtti helyzetre - tudta meg a Szerbiai Rádió-Televízió. A 14 pontból álló dokumentum azonban nem említi Kosovo jövőbeni jogállását sem az önálóságot, azonban, többek között előlátja azt, hogy Belgrád és Prisitna külön-külön folytatja majd euroatlanti integrációját.


Volfgang Isinger, a közvetítői 'hármas' Európai Úniós-beli tagja, a mai megbeszélések kezdetén kijelentette, hogy nagy előreheledás történt a belgrádi és pristinai csoport tárgyalásában Kosovo és Metohia jogállását illetően. Isinger elmondta, hogy a 'hármas', 14 pontot tartalmazó dokumentumával, új kezdeményezést indított el annak érdekébe, hogy elháruljon a tárgyalási folyamat blokádja, s kifejezte meggyőződését, hogy a mai, bécsi megbeszélést siker koronázza, mert kijöttek a jelszavak fázisából, s a lényegi megbeszélések szakaszába értek. Isinger véleménye szerint, lehetséges előrehaladást elérni, s meg lehet találni Kosovo és Metohia jövőbeni jogállásának a modelljét, de ehhez, mindenek előtt, politikai akaratra van szükség. Isinger bejelentette, hogy a közvetítői 'hármas' intenzíven dolgozik majd november során, s bejelentette azt, hogy mandátumuk december 10-ikén lejár.


Ma Bécsben, az osztrák külügyminisztérium épületében, megkezdődött a Kosovo és Metohia jogállásáról szóló közvetlen megbeszélések harmadik fordulója. Először a Kontakt Csoport közvetítői ’hármasa’ külön-külön tárgyalt a belgrádi és a pristinai küldöttséggel, melyen a belgrádi küldöttség átnyújtott a ’hármasnak’ egy 14 elvből álló javaslatot a megbeszélések további menetét illetően, melyben leszögezi, hogy a tárgyalások napirendi pontja csak a tartomány jövőbeni jogállása lehet. A szerb küldöttség dokumentuma kiemeli, hogy a jogállás csak a rezolúció 1.244-es szakasza keretében oldható meg, mellyel a Biztonsági Tanács, az ENSZ-Alapokmánnyal összhangban, megerősíti Szerbia szuverenitását és területi integritását, akárcsak a térség más országát, mint ahogyan a helszinki záróokmányban áll. A javaslatban még az olvasható, hogy minden fél kötelessége a tárgyalások idején tartózkodni mindenféle egyoldalú lépéstől. A szerb küldöttség eggyetért azzal, hogy a megbeszélések eredménye nem lehet visszatérés az 1.999-ik helyzetre, hanem Kosovo és Metohia jövőbeni státusát a Biztonsági Tanács rezolúciója 1.244-es szakasza alapján kell rendezni. Leszögezi azt is, hogy Belgrád nem fog igazgatni a tartományban azokon a területeken, melyek, a megállapodás értelmében, Pristinát illetik meg. Kiemeli azt, hogy a nemzetközi közösség, a jogállás meghatározása után is folytatja civil és katonai részvétét Kosovo és Metohián, az ENSZ védnöksége alatt. A külön megbeszélések után, Belgrád és Pristina küldöttsége közvetlenül tárgyal, a nemzetközi közvetítői ’hármas’ segítségével, melynek tagjai Volfgang Isinger, - az Európai Únió, Frenk Vizner - az Amerikai Egyesült Államok és Aleksandar Bocan-Harcenko, Oroszország képviselője. A belgrádi küldöttséget Vuk Jeremic, Szerbia diplomáciai vezetője, és Slobodan Samardzic, Kosovo és Metohiával Foglalkozó szerb miniszter vezeti.

 

Copyright © The International Radio Serbia