Politika

 
 

09.10.2007.

KÖRNYEZETVÉDELEM EURÓPÁBAN

Belgrádban, október 10. és 12-ike között, megtartják a hatodik miniszteri értekezletet ’Életkörnyezet Európában’ elnevezéssel, amely jelentős elismerést jelent az országnak, de a szerb fővárosnak is nemzetközi szinten. Az ezzel kapcsolatos sajtóértekezleten Sandra Pekic volt.

Milan Stegic, Szerbiai Környezetvédelmi miniszter kiemelte, hogy az értekezlet fő témája Délkelet-Európa térsége lesz. Hangsúlyozva a program anyagi jelentőségét, amely a környezetvédelem terén szükséges, Stegic elmondta, hogy Szerbiában, erre a célra, fokozzák a kiadást az állami kasszából. Szavai szerint, eddig a bruttó nemzeti termék 0,1 tized százalékát választották ki a környezetvédelemre, annak ellenére, hogy a világban az átlag 1 százalék körül alakul.

’Az államnak úgyszintén nagy szerepe van abban, hogy serkentse a magánszektor bekapcsolódását a környezetvédelem pénzelésébe, különösen az energetika terén, az energetikai források felújjításában, valamint a hulladékanyagok tárolásában’ - mondta Stegic.

Hozzátette: nagyon fontos az, hogy a projektumok pénzelésébe bekapcsolódjanak a nemzetközi szervezetek, de a helyi hatalom is.

A szervezők bejelentették, hogy eddig nagyszámú illetékes miniszter jelentette be részvételét a nemzetközi értekezleten. Jelen lesznek a nemzetközi szervezetek magasrangú tisztségviselői, valamint a nemhatalmi szervezetek, a gazdaság és oktatásügy képviselői. Tervbe vették azt, hogy az értekezlet mellett, még mintegy 60 kísérőrendezvényt tartanak a környezetvédelemről. Ugyancsak azt tervezik, hogy a Miniszteri Deklaráció elfogadása mellett, még kb. 50 olyan dokumentumot fogadnak el, melyeknek célja a környezet nagyobb fokú védelme egész Európában.


06.10.2007.

HAZAI POLITIKAI SZÍNTÉR

Az elmult héten a kosovói probléma megoldása, valamint a szerb képviselőházban történt események vonták legjobban magukra a polgárok figyelmét. A hazai politikai eseményekből kiemeljük még azt, hogy a hatalmon lévő pártok, Belgrádban, megeggyeztek abban, ki végzi majd a városelnöki tisztséget Nenad Bogdanovic, volt belgrádi városelnök halála után. Senka Kuder összefoglalója.

Vojislav Kostunica, szerb kormányfő arra figyelmeztetett, hogy továbbra is fennáll annak veszélye, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Nagy Britannia egyoldalúan elismeri majd Kosovo és Metohia önálóságát. Amennyiben ezek az országok rászánnák magukat arra, hogy megsértsék az ENSZ-Alapokmányát valamint a rezolúció 1.244-es szakaszát azzal, hogy december 10-ike után, az elvetett Ahtisari-státusjavaslat alapján, elismerjék a tartomány önálóságát, akkor világos, hogy az indítóokot erre a jogi erőszakra, Ahtisari tervezetének 11-ik szakaszában kell kersni - mondta Kostunica kormányfő. Ez a szakasz ugyanis előlátja azt, hogy a NÁTO jelenlét Kosovo és Metohián

nem lenne civil ellenőrzés alatt. Ez, Kostunica szavai szerint, eddig nem látott kivételt képezne a világon. A kormányfő elmondta azt is, hogy a nemrégi New York-i közvetlen megbeszéléseken jól látszott, mennyire magasztalja Ahtisari státusjavaslatát az albán fél, tudva azt, hogy egyes nagyhatalmak, geostratégiai valamint katonai-biztonsági értekekkel vezérelve, beleeggyeznek a tartomány önálóságának az egyoldalú elismerésébe. Mindez azt bizonyítja, hogy a 11. szakasz alkalmazása Amerika és Nagy Britannia számára fontosabb, mint Kosovo és Szerbia sorsa - szögezte le a szerb kormányfő.

Ugyanakkor, az elmult héten, ismét jelei mutatkoztak annak, hogy a kosovói helyzet súlyosabbra fordulhat. Így pl. szerdán este, a pristinai televízió riportot mutatott be álarcos és felfegyverzett albánokról, akik készek fegyverrel harcolni Kosovo és Metohia önálóságáért. A felvétel, állítólag Kosovo és Szerbia adminisztratív hatátán készült, s 10, automata puskával felfegyverzett, fekete ruhás, álarcos férfi látható rajta, akik úgy mutatkoztak be, mint az Albán Nemzeti Hadsereg tagjai. Ezt a szervezetet, 2.003-ban, a Polgári Misszió terrorszervezetnek minősítette és betiltotta. E felvétel kapcsán, Boris Tadic, szerb elnök, figyelmeztette a KFOR-t, a Polgári Missziót és a nemzetközi közösséget arra a veszélyre, hogy az albán médiák illegális terrorszervezeteket propagálnak Kosovo és Metohián. Tadic elnök hangsúlyozta, hogy ez újabb erőfitogtatást jelent, melynek célja a szerbek megfélemlítése, valamint az, hogy hassonak a jogállásról folyó tárgyalások alakulására.

A Szerbiai Képviselőház őszi ülésszakának kezdetén, az ellenzéki képviselők megjegyezték, hogy a napirendek egyike sem látja elő azon törvények elfogadását, melyet az Alkotmányos törvény lát elő. Oliver Dulic házelnök magyarázata szerint, a kormány ezeket a törvényjavaslatokat még nem terjesztette a képviselőház elé, ami további vitát váltott ki a parlamentben.

Nenad Bogdanovic, Belgád városelnökének halála után, ezt a tisztséget, az új városelnök megválasztásáig Zoran Alimpic, a Demokrata Párt tagja végzi majd. Erről a megállapodást a két uralkodó párt, a Demokrata Párt, valamint a Szerbiai Demokrata Párt képviselői érték el.


04.10.2007.

MIT IS JELENT AZ UNIÓS KÖZELEDÉSI ÉS CSATLAKOZÁSI MEGÁLLAPODÁS

A Szerbia és az EU közötti uniós közeledési és csatlakozási tárgyalások ez év szeptember 10-én befejeződtek, októberben kerül sorra a szerződés parafálása. Ha pedig eleget teszünk a hágai törvényszék iránti kötelezettségünknek, az év végéig az aláírásra is sor kerülhet. Ez pedig azt jelentené, hogy az ún. átmeneti szerződés, amelyet a megállapodással egyidejűleg kell megkötni, és amely a tárgyalt kötelezettségek gazdasági területére vonatkoznak, már 2008. első hónapjaiban életbe léphet, véli Vladimir Medjak, az uniós közeledési és csatlakozási kérdésekben illetékes kormányzati hivatal tanácsosa.

Sandra Pekic írása ad bővebb tájékoztatást a kérdésről.

Medjak úr kiemeli, hogy az Úniós Közeledési és Csatlakozási Megállapodás aláírásával Szerbia az Európai Unióhoz csatlakozott ország lesz, s így lezárja a közeledési stádiumot. Ez pedig azt jelenti, hogy országunk, harmadik országokhoz képest, külön státust kap Brüsszelben s ezzel megerősítésre kerülne európai prespektívája. Ez, hangsúlyozza Medjak úr, az országunkban zajló reformok sikerességének valamint a politikai és gazdasági stabilitás megerősítése lesz, amelyek egyébként a beruházások növekedésének és az új munkahelyek nyitásának legfontosabb feltétele. A Megállapodás aláírása azonban nemcsak az uniós tagjelölti státus felé való jelentős lépés, hanem a csatlakozás előtt igénybe vehető alapok megnyitásának, továbbá a szerbiai polgárokra vonatkozó vízumkényszer megszüntetésének feltétele is.

Kiemelve, hogy a Megállapodásnak csaknem 80%-a gazdasági kérdésekre vonatkozik, Medjak tanácsos szerint, ez egyidejűleg előirányozza az EU és Szerbia közötti szabad kereskedelmi övezet kialakítását is. Ez a vámbevétel csökkenéséhez fog vezetni, ám azon termékek árának csökkenéséhez is, amelyek ez ideig vámvédelem alatt áltak. Szerbia kötelessége, hogy a Megállapodás életbe lépésétől számított fél éven belül, fokozatosan megnyissa piacát az uniós termékek előtt. A tanácsos kiemeli még, hogy e kötelezettség alól kivételt képez a Szerbia számára stratégiai fontosságú mezőgazdasági termékek negyede. Szerbia továbbá kötelezi magát arra, hogy az unió 27 országával folyó kereskedelemben érvényesítse a piaci verseny uniós szabályait. Országunk köteles emellett összehangolni az állami támogatás módját a vonatkozó európai előírásokkal.

A fenti Megállapodás aláírása megnyitja a következő, nehezebb csatlakozási szakaszt, ez pedig a tagjelölti státus megszerzése, véli Medjak tanácsos. A belgrádi vezetés ugyanis, a Megállapodás aláírása alkalmával, hivatalos taggá válási kérelmet nyújthatna át Brüsszelnek. Ezzel pedig, a szerb kormány derűlátó terve, amely szerint országunk jövő decemberben tagjelölti státust kaphat és 2009. első felében megkezdhetné a taggá válási tárgyalásokat, reálisnak tűnik, nyilatkozta Vladimir Medak tanácsos.


03.10.2007.

KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS

Szerbia polgárai rendkívül aggódnak Kosovo és Metohia végleges jogállásáért. Háromnegyed részük azt szeretné, ha az Európai Únió tagja lennénk. Mégis, a közvéleménykutatás azt mutatja, hogy az életszínvonal képezi az emberek legnagyobb problémáját, mégis elégedetebbek az elmult évekhez képest. Bővebben Mirjana Nikolic írásából.

Srecko Mihailovicnak, a közvéleménykutatást végző CESID csoport vezetőjének szavai szerint, az idén az életszínvonalról a polgárok véleménye megeggyezett az ország statisztikai adataival. Az 1.632 megkérdezett polgár 75 százaléka életét közepesnek minősítette, s csak 20 százaléka mondta azt, hogy elviselhetetlen életkörülmények között él. Ebbe a kategóriába főleg iskolázatlan, vagy csak elemi iskolával rendelkező emberek tartoznak, mert nem tudnak fele annyi pénzt sem keresni, mint amennyire, szerintük, szükségük lenne. A megkérdezettek több mint 80 százaléka tudatában van annak, hogy az embernek egész életén keresztül képeznie kell magát, azonban, nem hisznek abban, hogy személy szerint, hozzájárulhatnak a jobb élet kialakításhoz. A szerbiai emberek többsége sporteggyesületek tagjai, valamilyen hobbival foglalkoznak, politikával nem foglalkoznak aktívan. A felmérés ez év augusztus 30-ika és szeptember 6-ika között készült.

Zoran Stojiljkovic, a belgrádi politikai tudományok egyetemének a professzora azon a véleményen van, hogy az országban most mindenki a kosovói jogállás kedvező alakulását várja, s akkor él majd normális államban. A megkérdezettek 41 százaléka számára a kosovói jogállás rendezése fontosabb az Európai Únióba való belépéstől, 22 százalékuk pedig kész nélkülözni, csak kedvezően oldódjon meg a kosovói kérdés. Minden 10-ik ember kész lenne harcolni az albánokkal vagy a nemzetközi közösséggel Kosovo és Metohiáért. Egyharmaduk úgy véli, hogy meg kell szakítani a diplomáciai kapcsolatokat azokkal az országokkal, melyek elismerik Kosovo és Metohai önálóságát.

Amikor a problémákról és félelmekről van szó, a szerb emberek java része fél a betegségektől, a munkahelyek elvesztésétől, legnagyobb bizalmuk pedig a rokonokban, szomszédokban és lelkészekben van, ami azt mutatja, hogy a szerbek tartják hagyományaikat.

Amikor a hangulatról van szó, reménykednek és hisznek a jobb jövőben, s csak egynedegy részük kimondottan borulátó a jövőt illetően.


03.10.2007.

SAJTÓÉRTEKEZLET A KAZETTÁS BOMBÁKRÓL

’Azt várom, hogy a kétnapos belgrádi értekezlet fontos karika lesz abban, hogy végképp betiltsák a kazettás bombák használatát’ - jelentette ki Vuk Jeremic, Szerbia diplomáciai vezetője, az e témának szentelt nemzetközi értekezlet megnyitóján. Mladen Bijelic jelentése.

Jeremic külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy Szerbia első kézből tudja milyen romboló hatása van ennek a fegyvernek, s milyen következményekkel jár, mert a NÁTO agresszió idején rengeteg kazettás bombát dobtak ránk. A NÁTO nemrégen elküldte jelentését, melyben feltüntette azt, mely helyekre dobott kazettás bombát, amely hozzájárul majd ahhoz, hogy nagy mennyiségű pénz segítségével, fegyvermentesítsük a terepet - mondta Jeremic. Emlékeztetett arra, hogy a három hónapig tartó bombatámadás idején, 350.000 kazettás bombát dobtak Szerbiára, s a hazai szakemberek úgy véli, hogy az ország középső részében, még több mint 23. négyzetkilométer, nincs megtisztítva ezektől a bombáktól. Még ma is áldozatul esnek ártatlan polgárok, főleg gyerekek - mondta a szerb külügyminiszter. Ezért a külügyminisztérium olyan kezdeményezést kezd, hogy egyoldalú monatóriumot tesz az ilyen fegyver gyártására és alakalmazására. Jeremic újságíróknak elmondta, hogy azok a kazettás bombák, melyeket az egykori Jugoszláviában készítettek, s melyek a katonaság raktáraiban vannak, meg kell semmisíteni, s azt ajánlja, hogy ezt a példát más országok is kövessék.

Jeremic kiemelte: a belgrádi értekezlet célja nemcsak az, hogy szervezett segírtséget nyújtson a kazettás bombák áldozatainak, hogy megtisztítsa a térséget, hanem hogy mindenekelőtt nemzetközi eggyüttműködés alakuljon ki, s hogy felhívja erre a világ közvéleményének a figyelmét, hogy olyan légkör alakuljon ki, hogy a jövőben mindenki ítélje el a kazettás bombák használatát. ’Hiszem, hogy a belgrádi értekezlet eléri ezt a célt, s hogy felkészítjük a terepet ahhoz, hogy a következő, bécsi értekezleten, melyet az év végén tartanak meg, konvenciót fogadunk el a kazettás bombák alkalmazásának a tilalmáról’ - fejezte be Jeremic külügyminiszter.


01.10.2007.

KEREKASZTAL - MEGBESZÉLÉS

A belgrádi ’Média’- központban kerekasztal megbeszélést tartottak, melyen a hatalmi és nemhatalmi szervezetek képviselői számos tevékenységre mutattak rá, melyet Szerbiának teljesítenie kell ahhoz, hogy felkerüljön a fehér Sengen-listára. Az összejövetelt a 484-es nemhatalmi szervezet szervezte, amely az elmult 10 évben, Nyugat-Balkán migrációs folyamatát kíséri. A mellékletet Mladen Bijelic készítette.

Az európai integrációk folyamatában valamint a vízumrendszer könnyítésében, Szerbia nagy haladást ért el akkor, amikor a szerb kormány világos álláspontra helyezkedett, hogy munkájának egyik legfontosabb részét éppen ez képezi. E téren Bozidar Djelic kormányalalnök sokat tett az utóbbi időben. Velimir Todorovic, Djelic jogi tanácsadója elmondta: A vízumkönnyítésekről szóló megállapodás az Európai Únióval csak az első lépést jelenti. Élénk törvényhozási munkát jelentett be, hogy az Únió többi tagországaival összhangban, szabályozzuk a határátlépést, s hogy hathatósabbá tegyük az eggyüttműködést a szomszédos országokkal. Todorovic leszögezte: nem létezik pontosan meghatározott terv, melyet teljesíteni kell ahhoz, hogy valamelyik ország felkerüljön a Sengen-listára. Minden ország megtartja azon jogát, kitől vonja meg a vízumot. Ezt a jogot különösen a gazdaságilag fejletlen országok esetében teszik, ahol nagy a munkanélküliség, mert nem alaptalanul félnek a tranzitlátogatásoktól.

Tanja Miscevic, a Szerbiai Kormány Európai Únióhoz Való Csatlakozásával Foglalkozó Iroda Igazgatója azokról a könnyítésekről szólt, melyet a szerb polgárok egyes kategóriája élvez, s melyet a vízumkönnyítésről szóló megállapodás tartalmaz. Elmondta: nem kell attól tartani, hogy illegális visszatérők hada önt el bennünket, mert ez a kérdés pontosan meg van határozva a megállapodással. Jadranka Jelincic, a Nyilt Társadalom Alapjának Megbízott Igazgatója kiemelte az új útlevek kiadásának a szükségességét, mert a szerb polgárok, ennek hiányában, számos nehézséggel találják szemben magukat. A szomszédos országok résztvevői saját tapasztalataikról beszéltek.


29.09.2007.

SZERBIA POLITIKAI SZÍNTERE

A New Yorki első közvetlen megbeszélések Belgrád és Pristina képviselői között Kosovo jövőbeni jogállásáról, valamint Boris Tadic, szerb köztársasági elnök felszóllalása az ENSZ közgyűlésén, fémjelezték Szerbia politikai életét az elmult héten. A szerb tisztségviselők több mint 30 ország képviselőjével találkoztak. Mai rendszeres mellékletünkben, melyet Djuro Malobabic készített, szóllunk a szerbiai képviselőház munkájáról is, amely egy egész sor fontos törvényt fogadott el. Aláírta a KJOTO és CEFTA megállapodást, s meghosszabbította 5 évre Radovan Jelasic, a Szerbiai Nemzeti Bank kormányzójának a mandátumát.

Boris Tadic, szerb köztársasági elnök, beszédet mondott New Yorkban, az ENSZ-közgyülés 62-ik értekezletén. Hangoztatta, hogy Szerbia számára elfogadhatalan Kosovo és Metohia önálósága. ’Az eddigi megbészéléseink legnagyobb eredménye az, hogy Kosovo önálósága többé nem az egyetlen megoldás előttünk. A konföderáció egy problematikus megoldás, s biztos vagyok benne, hogy ez, ebben a pillanatban, Szerbia számára nem jöhet számításba. Tény azonban, hogy a konföderáció, vagy másik megoldás említése, arról tanúskodik, hogy ma, a nemzetközi tényezők, sokkal komolyabban gondolkoznak Kosovo és Metohia jövőbeni jogállásáról’ - mondta Tadic elnök. A közvetlen megbeszélések előtt Fatmir Sejdiu, Kosovo elnöke azt javasolta, hogy Belgrádnak és Pristinának a jövőbeni viszonyaikról kell tárgyalniuk, nem pedig a tartomány jogállásáról.

Vojislav Kostunica, szerb kormányfő, New Yorkban, megbeszélést folytatott Nikolas Börnsz, amerikai állami segédtitkárral, aki Vashingtontól azt kérte, vizsgálja felül támogatását Kosovo önálóságáról, s hadja abba a megbeszélések megnehezítését. ’Arra figyelmeztettem az amerikai tisztségviselőt, hogy Szerbia egy állásponttal állt elő, ami lehet, hogy az utolsó lehetőség arra, hogy minden résztvevő fél kötelezze magát arra, hogy valóban tárgyalni fog, nemcsak megjátsza a tárgyalásokat, s aminek a végeredménye kompromisszumos megoldás lesz’ - mondta Kostunica.

A szerb parlament, a G-17 Plusz Párt kezdeményezésére, ismét Radovan Jelasicot választotta a Szerbiai Nemzeti Bank kormányzójává, ismét ötéves időszakra. Ezzel teljesítettek még egy kötelezettséget az alkotmányos törvényből, igaz, többhónapos késéssel. Ez a késés, valamint a Demokrata Párt és a Szerbiai Demokrata Párt képviselőinek a hallgatása a parlamentben folyó vita alatt, alkalmat adott az ellenzéknek arra, hogy leszögezze: Jelasic nem rendelkezik a kellő többséggel. Sauzana Grubjasic, a G-17 Plusz Párt Elnökségi tagja, a ’Politika’ napilapnak adott interjújában elmondta, hogy a koalícióban nem ment minden símán, sem ebben, sem pedig más kérdésben, azonban állítja, hogy nem történik semmi olyasmi, amit nem lehetne megbeszélésekkel megoldani.

A Szerbiai Rádió-Televízió ismét direktben közvetíti a Szerbiai Képviselőház üléseit 10-től 18 óráig - szögezte le a A Köztársasági Rádiós Ügynökség és Aleksandar Tijanic, a Szerbiai Rádió-Televízió igazgatója, a képviselőcsoportok küldötteivel, és Oliver Dulic házelnökkel folytatott megbeszélésén. Aleksandar Tijanic úgy véli, hogy ezzel a megeggyezéssel áthidalták a krízist, azzal a magyarázattal, hogy ha a képviselőház 18 órától tovább ülésezik, akkor a televízió későbbi időpontban sugározza a hátramaradt részt. Hozzátette azonban, hogy a parlamenti munka állandó közvetítése nem európai szokás, azonban az állami televízió magára vállalta a kötelezettséget, hogy nem kérdőjelezi meg a parlament munkáját a közvetítés megszakításával.


25.09.2007.

SZERBIA ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ

Nincs technikai akadálya annak, hogy Szerbia október folyamán parafálja az uniós közeledési és csatlakozási megállapodást, jelentette ki rádiónknak Ksenija Milivojevic, a miniszterelnök-helyettes európai integrációkra illetékes tanácsosa. Sikerül-e elérni e célt annak ellenére, hogy nem tettünk eleget a politikai feltételnek, vagyis a hágai törvényszékel való teljes együttműködésnek, ki fog derülni a következő interjúból, amelyet Ksenija Milivojevictyel munkatársunk Dusica Maticki készített.

Ksenija Milivojević reményét fejezte ki, hogy azok a bizonyítékok, amelyeket belgrádi látogatása során Carla del Ponte hágai főügyész elé terjesztettek, s amelyek azt hivatottak alátámasztani, hogy Szerbia mindent megtesz a hágai törvényszékkel való teljes együttműködés érdekében, elegendőek lesznek arra, hogy a főügyésznő, készülő jelentésében, Belgrád együtműködését pozítívnak értékelje. Ebben az esetben a politikai feltétel( a teljes együttműködés) hiánya nem gördítene akadályt a csatlakozási megállapodás októberi parafálása elé. Milivojevic asszony azonban úgy értékelte, hogy a megállapodás aláírásához mindenképpen szükség lesz arra, hogy a hágai szökevények listáján levők közül valaki a nemzetközi bíróság elé kerüljön.

Arra a kérdésre válaszolva, lehetséges-e, hogy Szerbia elfogadjon az EU-tól olyan javaslatot, hogy gyorsabban haladhatna az európai integrációs úton Koszovo függetlenségének elismeréséért cserébe, Ksenija Milivojević kijelentette, az ilyen üzletelést országunk nem fogadhatja el és nem is kívánja elfogadni. Kiemelte továbbá, hogy Szerbia státusával és területével való üzérkedés lehetetlen, annak ellenére is, hogy lehetséges, ilyen ajánlat megtételére sor fog kerülni. A tanácsos asszony emlékeztet arra, hogy az EU ezzel kapcsolatos álláspontja is az, hogy két teljesen különálló folyamatról van szó: Koszovo jogállásának rendezéséről, valamint Szerbia uniós csatlakozásáról, továbbá, soha semmilyen jelzés nem érkezett hozzánk az EU-tól, amely arra engedett volna következtetni, hogy Szerbia esetleg gyorsabban integrálódhatna Koszovo függetlenségének elismerése fejében.

Azt értékelve, mikor kerülhetne fel Szerbia arra a bizonyos schengeni fehér listára, Milivojevic asszony elmondta, ez a folyamat abban a pillanatban indul majd el, amikor életbe lép a vízumkönnyítésekről és a visszatoloncolásról szóló megállapodás. A technikai feltételek közül pedig legfontosabb az új útiokmányokról szóló törvény meghozatala és alkalmazása. Ha az eddigi ütemben haladunk, a jövő év folyamán minden feltételnek eleget tudunk tenni, célunk pedig, hogy Szerbia 2008. végéig felkerüljön a fehér listára, zárta le a beszélgetést Ksenija Milivojević, a kormány alelnökének integrációügyi tanácsosa.

 

Copyright © The International Radio Serbia and Montenegro