Fókuszban

 
 

16.10.2007.

SVILANOVIC AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓKRÓL

A Nyugat-Balkán országai európai integrációjának különböző fokozatai, a hagyományos társadalmak és gazdaságok problémái, Koszovo megoldatlan jogállása, valamint a háborús összetűzések következményei szükséggessé teszik, hogy Brüsszel új politikát alakítson ki az egész térséggel kapcsolatban, véli Goran Svilanović, a Délkelet-európai Stabilitási Paktum tisztségviselője.

Sandra Pekic írását olvashatják.

Svilanović úr úgy véli, hogy a hivatalos Brüsszelnek változtatnia kellene Szerbia és a térség iránti politikáján, hogy megakadályozhassa, hogy a koszovói jogállási rendezés, abalkáni országok között, katasztrófális következményekkel járjon. Szerinte arra lenne szükség, hogy az Európai Unió az elkövetkező hónapokban egységes és határozott legyen abban, és olyan fő tényezőként lépjen fel, amelyen belül ezt a problémát lehetséges megoldani. Goran Svilanović azt állítja, hogy az európai politikai körökben létezik olyan elképzelés, amely szerint azoknak az országoknak, amelyek az Európai Unióhoz kívánnak csatlakozni, lehetővé teszik, hogy tagjelölti státust szerezzenek még mielőtt eleget tennének a Koppenhágában kialakított feltételeknek. Ezt követően pedig aktív tárgyalások folynának, oly módon, hogy az illető ország csatlakozási folyamata mindaddig tartana, amíg társadalma nem áll valóban készen az uniós csatlakozásra, függetlenül attól, mennyi időre van erre szüksége, hangsúlyozza a paktum tisztségviselője.

A vízumkönnyítési megállapodásra kitérve, amely a jövő év elejétől valamelyest megkönnyíti a szerbiai lakosok bizonyos rétegeinek, hogy könnyebben jussanak uniós vízumhoz, Svilanovic úr kiemeli, hogy tarthatatlan a mostani schengeni zóna vízumrezsimje. Szerinte elfogadhatatlanok azok az okok, mint pl. a bűnözés elleni harc, illetve az unión belüli munkahelyek védelme, amelyek szükségessé teszik a vízumrendszer fenntartását. A bűnözőknek mindenképpen van vízumuk, ezt mutatják azok az adatok is, amelyek szerint a Zoran Djindjic szerb miniszterelnök meggyilkolásával gyanúsított személyeket Görögországban fogták el, illetve, a horvát Ante Gotovinát, akit háborús bűnök elkövetésével vádolnak, Spanyolországban, hangoztatta Svilanovic úr.

Svilanovic úr, aki a volt Jugoszláv Szövetségi Köztársaság külügyminisztere volt, hozzáfűzi még, hogy változtatni kellene azon a módszeren, amely alapján az országokat az európai alapokból pénzelik, példaként említve meg, hogy Szerbia, az uniós közeledés és csatlakozás folyamatában évi 170 millió euróban részesül, Bulgária pedig, amely nagyságban csaknem egyforma országunkkal, ennél sokkalta többet kap. Goran Svilanović szerint az eszközök ilyen alapon történő felsosztásával még nagyobb űr keletkezik a közeledési folyamatban levő és a már EU-taggá vált országok között.

Az olaszországi, szlovéniai és más országok vezetőinek nemrégiben tett kijelentéseit idézve, akik szerint Szerbiának gyorsított ütemű uniós közeledést kellene szavatolni, Goran Svilanović szerint az új uniós politika első jelei, annak ellenére, hogy egyes tagállamok erősen ellenzik ezt az elképzelést. A térség stabilitása megingásának elkerülése érdekében azonban az EU-nak mindenképpen két sínen futó politikát kell alkalmaznia, illetve egyidejűleg kell megoldania Koszovó jogállásának kérdését és a Nyugat-Balkán gyorsabb európai integrációját.


14.10.2007.

AZ SZDP IX. VÁLASZTÁSI KÖZGYŰLÉSE

Koszovó sohasem válik független állammá, attól függetlenül, hogy Szerbia milyen nyomásnak, kikötéseknek és fenyegetéseknek lesz kitéve, jelentette ki Vojislav Koštunica szerb kormányfő. A Szerbiai Demokrata Párt évi közgyűlésén, a kormányfő, aki egyébként e párt elnöke, rámutatott, hogy Koszovo csak akkor válhatna független állammá, ha Szerbia azt elismerné, illetve ha a Biztonsági Tanács megszegné az ENSZ Alapokmányát. Bővebben Jelica Tapuskovic írásából értesülhetnek az eseményről.

Kostunica kormányfő úgy véli, hogy ennek a ténynek tudatában vannak az albán szakadárok is. Azok az országok pedig, amelyek tartományunk függetlenségét szponzorálják, igen jól tudják, hogy a jog, politikai és erkölcsi, valamint alkotmányos és nemzetközi szempontból is, Szerbia oldalán áll. Emiatt azt szeretnék, hogy minden törvénnyel ellentétben, ha már saját országot nem kaphtnak, a déli szerb tartomány egyoldalú függetlenségét készek kihirdetni. Ez pedig mesterséges tákolmány lenne, amely az ENSZ-en és a nemzetközi jogon kívül állna. A pártelnök hozzáfűzte még, hogy igen komoly a lehetősége, hogy Amerika december 10-ét követően, saját stratégiai érdekei miatt, elismeri az önkényesen kikiáltott függetlenséget.

Ilyen körülmények között minden erőnket arra kell összpontosítanunk, továbbá minden potenciálunkat működésbe hoznunk, hogy ne csak jogi aktusokkal, hanem a koszovói szerbek mind normálisabb életének konkrét szavatolása miatt, semmisnek nyilvánítsuk az egyoldalúan kihirdetett függetlenséget és kimutassuk, hogy az, Szerbia számára, nem létezik.

Ezért, véli Kostunica kormányfő, nem kellene decemberben választásokat tartanunk. Véleménye szerint továbbá, az SZDP kifejezetten törvényességpárti, amely követelni fogja az alkotmánytörvény rendelkezéseinek betartását vagy pedig, ha arra szükség mutatkozna, arra fog törekedni, hogy e törvény módosításra kerüljön.

Vojislav Koštunica hangsúlyozta még, hogy az SZDP a katonai semlegesség mellett száll síkra, mivel az ilyen irányultság a béke megőrzését szolgálja. Véleménye szerint továbbá, az SZDP országunk Békepartnerségi Szerződéshez való csatlakozásának híve, ám nem a NATO-tagságé is. Szerinte Szerbiának az újjászületésre és a békére kell törekednie, ám nem izolációban, hanem az Európai Unióval, Oroszországgal és a térség országaival való együttműködésen keresztül.

Kostunica elnök kiemelte továbbá, hogy az SZDP tevékenysége az állampolgárok lényegbe vágó érdekeinek érvényesítésére összpontosul, valamint a társadalom politikai, gazdasági és kulturális téren történő újjászületésén. Ennek okából a párt a gazdasági fejlődés, a joguralom erősödése mellett, valamint a szervezett bűnözés és korrupció ellen fog tevékenykedni. Síkraszáll emellett a közművesítés fejlesztéséért, a minél több külföldi befektetésért, a demokratikus intézmények kialakításáért és a polgárok személyes és szociális biztonságának érvényesítéséért, valamint, nem utolsó sorban, az ország kulturális identitásának ápolásáért.


10.10.2007.

DJELIC: SZERBIA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI TERVÉNEK BEMUTATÁSA

Várakozásaim szerint Szerbia fenntartható fejlődésének stratégiája, a nyilvános vitát követően, februárban elfogadásra kerül a szerb kormányban, ezután pedig a Képviselőház is elfogadja, jelentette ki Bozidar Djelić, a szerb kormány alelnöke, abból az alkalomból, hogy a 6. ökológiai miniszteri értekezlet részvevőinek bemutatta a stratégiai fejlesztési terv tervezetét. Mladen Bijelic írása következik.

Fenntartható fejlődés alatt egy ország gazdasági fejlődése értendő, azzal, hogy megőrzi és kialakítja környezetének védelmét is. Kötelességünk, hangsúlyozta Djelic alelnök, hogy az elkövetkező generációk számára legalább olyan környezetet hagyjunk, amilyet mi kaptunk az előző generációtól. Emlékeztetett továbbá arra, hogy már nagyon sok ország fizetett nagy árat a túl gyors ütemű technológiai fejlődés miatt. Világszerte mind többen ismerik fel azonban a környezetvédelem szükségességét, sőt azt is, hogy az országoknak együttesen kell fellépniük a további környezetkárosodás megakadályozása érdekében. Ezért kell következetesen kitartanunk amellett, hogy új, tiszta techológiákat alkalmazzunk, továbbá eszközöket kell biztosítani ezen technológiák alkalmazására, emelte ki a kormány alelnöke.

Szerbiának rendelkezésére állnak azok az eszközök, amelyeket a fenntartható fejlődés stratégiájának valóra váltására kell felhasználnia, mivel egyes országok, közöttük Németország is, elhatározták, hogy leírják tartozásunk egy részét, azzal a feltétellel, hogy az így fennmaradt eszközöket megfelelő ökológiai tervek realizálására fordítsuk. Több más ország is hasonló ajánlat megtételére készül. Djelic alelnök reményét fejezte ki, hogy Szerbia büdzséjében jövőre elegendő eszköz áll majd rendelkezésre bizonyos számú projektum valóra váltására, elsősorban az újrafelhasználás terén.

Djelic alelnök azt is hangsúlyozta, hogy Szerbia eléggé nagy lemaradásban van a környezetvédelem, valamint egyéb más területeken az Európai Unió országai mögött. Az ökológia terén ez a lemaradás azonban kevésbé aggasztó.

 

Copyright © The International Radio Serbia and Montenegro