Daily news - language : Hungarian

Csedomir Jovanovity szerb miniszterelnök-helyettes tagadta a szerb parlament biztonsági és igazságügyi bizottságának együttes ülésén, hogy a belgrádi központi fegyházban meglátogatta Dusan Szpaszojevityet, a zimonyi klán vezéreinek egyikét. A politikus elmondta, hogy Szpaszojevittyel csupán közvetve volt kapcsolata, annak ügyvédje útján, akitől átvette a Vojiszlav Kostunica, Zoran Gyingyity és Dusan Mihajlovity számára cimzett üzeneteket. Jovanovity elmondta, hogy a klán hirhedt székhelyén, a Schiller utcában először 2001. október 5-én járt, Nenad Skara, Milorad Lukovity Legija személyes kisérőjének meghivására, és ezalkalommal Szpaszojevityet nem látta, csak Lukovityet, viszont Szpaszojevittyel a különitmény 2001 novemberi lázadása idején beszélgetett. Jovanovity hangsúlyozta, hogy a fegyházba Lukovity feleségét és gyermekét vezette, annak bizonyitékául, hogy a fellázadt különitmény meggyőződjön arról, hogy Lukovityot nem azért tartóztatták le, hogy kiadják Hágának. Jovanovity megismételte, hogy Dusan Szpaszojevittyel nem volt személyes kapcsolata. A börtönben több izben Szlobodan Milosevityet látogatta meg, mielőtt kiadták volna a hágai törvényszéknek.

Az biztonsági és igazságügyi bizottság együttes ülésén való megvitatást Csedomir Jovanovity kezdeményezte, akit a Szerb Demokrata Párt megvádolt, hogy kapcsolatban volt Dusan Szpaszojevittyel és Milorad Lukovittyal, akiket Zoran Gyingyity szerb kormányfő meggyilkolásával vádolnak.


Jovan Prijity, Szerbia speciális ügyésze, hogy idén márciusa és áprilisa a legsúlyosabb megpróbáltatások ideje volt a legitim szerb hatalom részére. Ha a bűnözőknek sikerült volna elképzeléseiket végrehajtani, tervük további szakaszában, a Gyingyity elleni merénylet után a különleges egységet mozgositották volna, mint 2001-ben, a kormány és egyéb fontos létesitmények, mint pl. a Szerbiai RTV elfoglalása céljából, ami államellenes támadás lett volna, emelte ki Prijity tájékoztatójában, a szerb parlament igazságügyi és biztonsági bizottságainak együttes ülésén, melyet Csedomir Jovanovity szerb miniszterelnök-helyettes kezdeményezésére hivtak össze. A tájékoztatóban áll, hogy Zoran Gyingyity kományfő elleni merénylet kivizsgálása során a speciális ügyészt tájékoztatták, a Dusan Spasojevic csoportjának tagjaitól felvett nyilatkozatok alapján, hogy e csoport 2002 végén konkrét határozatot hozott, hogy megfosztja életétől Csedomir Jovanovityot és Goran Szvilanovityot. A döntést, hogy először Gyingyityet gyilkolják meg, utólag hozták meg Szpaszojevity és Lukovity bűnszövetségében, áll a közleményben.


Rasim Ljajic, Szerbia és Montenegró embejogi kérdésekkel megbizott minisztere kiemelte, hogy a hazai törvényalkotás harmonizálási folyamatának jelentősége összhangban van az Európai Emberjogi Egyezménnyel. Hagsúlyozta továbbá, hogy feltétlenül szükséges a hágai törvényszékkel való együttműködés. Ljajic miniszter az EBESZ szerbmontenegrói missziója szervezte adományozói értekezleten beszélt, majd közzétette, hogy tárcája kampányt kezdett az emberi jogokról való tudat felemelésére.


A kosovói hivatalos személyiségek készségüket fejezték ki, hogy egyenrangúan vegyenek részt a hivatalos Belgráddal való megbeszélésekben a közös érdekű kérdésekről, de az nemzetközi közösség jelenlétével. A kosovói liderek, a kanadai külügyminisztérium balkáni kérdésekkel megbizott igazgtóheléyettesével, Margareth Murris-szal való találkozó után kijelentették, hogy a thesszaloniki csúcsértekezlet igen fontos volt, tekintettel arra, hogy elérkezett az ideje annak, hogy a világban meghallják a kosovói nép képviselőinek szavát. Nadzsad Daci, a kosovói parlament elnöke elmondta, ki kell jelölni a Belgráddal megbeszéléseket folytató delegáció tagjait, továbba a megbeszélések időpontját és helyszinét. Hashim Taqui, a Kosovói Demokrata Párt elnöke kijelentette, hogy kedvező körülmények jöttek létre a Belgráddal folytatandó megbeszélésekre. Mi is a közös érdekű kérdések megvitatása mellett vagyunk, de az USA és Brüsszel közreműködésével, mondta Taqui.


Phillip Allkock kosovói nemzetközi ügyész méltányolta Milan Ivanovity és Nebojsa Jovity, az északkosovói Szerb Nemzeti Tanács elnöke és tagja védőügyvédjeinek észrevételeit az első vádirattal kapcsolatban, majd új vádat emelt, amely enyhébb bűncselekménnyel terheli őket, erősitette meg a Tajngunak Lyubomir Pantovity ügyvéd. Ivanovityot azzal vádolták, hogy azon csoport élén állt, amely a kosovskamitrovicai Ibar-hidon, 2002. április 8-án rendbontást idézett elő, melynek során mintegy 15 ENSZ polgári rendőr megsebesült, Jovicot pedig úgyanezen esemény kapcsán öt bűncselekménnyel terhelik. Az új vádirat Ivanovicot az erőszakot kiváltó csoport résztvevőjeként terheli, Jovicot pedig két bűncselekménnyel – az erőszakot cselekvő csoportban való részvétellel és a szolgálatban lévő ENSZ-rendőr elleni támadással.


Peter Schieder, az Európa-tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke kételyét fejezte ki, vajon alkalmazható-e Kosovóra az európai regionális autonómia létező modelljeinek egyike, hiszen a tartományban uralkodó helyzet sokkal bonyolultabb. Az Európa-tanács Parlamenti Közgyűlésének strasbourgi ülésszaka előestéjén, Schieder elmondta, hogy Európának nagyobb támogatásban kell részesiteni a nyugatbalkáni országokat, azon törekvéseiben, hogy mielőbb csatlakozzanak az Európai Únióhoz. Schieder elitélte az Egyesült Államokat amiért nyomást gyakorol az Európa-tanács tagállamaira, hogy irják alá az amerikai polgárok a hágai Nemzetközi Büntető Biróságnak való ki nem adatásáról szóló egyezményt, majd felszólitotta ezeket az országokat, hogy tagadják meg az egyezmény aláirását.


Momcilo Trajkovic, a Mozgalom Kosovóért koalició koordinátora kijelentette, hogy a tartományban ösztönözték a tevékenységeket a Pristina és Belgrád közötti, jűliusban megkezdődő dialógus előkészitésére. Trajkovic, a Szabad Európa Rádiónak elmondta, hogy Kosovóban a biztonság megteremtése és a mozgásszabadság lehetővé tétele a prioritás, a tartomány végleges státusáról pedig Belgrád, Pristina és a nemzetközi közösség kell, hogy döntsön.


Wolfgang Schiessel osztrák kancellár kijelentette, hogy a balkáni helyzet stabilizálása az EZ külpolitikájának sikeres példája, korai még azonban a nyugatbalkáni országoknak úniós felvételéről beszélni. Schiessel rámutatott arra, hogy az EU, az öt millió euró összegű, a 2000-2006. évi segélyével a legnagyobb befektető Európa e részében. A segélyt Szerbia és Montenegró, Macedónia, albánia, Bosznia-Hercegovina és Horvátország számára szánták.


Milo Dyukanovity montenegrói kormányfő ellenezte az Európai Únió javaslatait, hogy Montenegró növelje 56 stratégiai jelentőségű mezőgazdasági termék utáni vámtételeket, valamint azt is, hogy Szerbia ugyanakkor csökkentse azok utáni vámtételeit. Mint azt közli a podgoriciai média, Gyukanovity megmagyarázta, hogy a vámtételek növelése nagy árdrágulásokat idézne elő Montenegróban, Szerbiában pedig bekövetkezne a megingott mezőgazdaság végleges tökremenetele. Szerbia és Montenegró államközössége nem egy tipikus állam és ezért nem illik bele a stabilizációs és társulási folyamat megszokott formájába, értékelte Gyukanovity és felhivta az Európai Bizottságot, legyen kreativabb az államközösség gazdasági viszonyiat harmonizáló akciótervvel kapcsolatban.


LAPSZEMLE

A mai sajtó cimoldalakon közli a Római Katolikus Egyház elöljárójának, II János Pál pápának Banjalukában a megbékélésre tett felszólitását.

II János Pál pápa tegnap a Boszniai Szerb Köztársaságban lévő Banjalukában kölcsönös megbocsátásra és megbékélésre szólitott fel ebben a térségben, megerősitve azt, hogy a katolikus egyház egyes tagjai is követtek el bűncselekményeket. E városból, melyet történelme során súlyos fájdalom és vérontás ért, a római pápa imádkozott a mindenható Úrhoz, legyen irgalmas a katolikus egyház egyes azon fiai iránt, akik az ember, annak méltósága, szabadsága ellen követtek el bűncselekményeket. A római pápa felhivta az Úrat, hogy mindenkiben váltsa ki a kölcsönös megbocsátás óhaját. A nagy áldozatok és szenvedéseik csupán akkor nem lesznek hiábavalók, ha a megbékélés igazi és őszinte lesz és ösztönözni fogja az új testvéri viszonyokat és megértést.

A Glas napilap interjút közöl Ognyen Pribityevity politikai elemzővel, az EU thesszaloniki csúcsértekezletéről. Az EU és a nyugatbalkáni országok, a görög Halkidiki-félszigetén lévő Porto Karasz nyaralóhelysében megtartott csúcsértekezletén leszögezték, hogy a régió országait egyenkét veszik fel az Únióba, ha eleget tesznek a megszabott feltételeknek és gazdaságilag képesek is lesznek arra. Szerbia és Montenegró államközösségét illetően, a thesszaloniki csúcsnak voltak jó és rossz oldalai is, mondja Pribityevity. Jó oldala, hogy Európa kapuit most kitárták, és hogy Szerbia és Montenegrótól függ vajon képes lesz-e gazdaságilag, de elsősorban politikailag és jogilag alkalmazkodni az európai folyamatokhoz. Az viszont nem jó, hogy Európa, saját gondjaival terhelve, nem tekintette át kellő képpen Délkelet-Európa problémáinak komolyságát és nem adott világos távlatokat és határidőket a csatlakozáshoz, emliti Pribityevity. Úgy itélte meg továbbá, hogy az EU-nak nagyobb mértékben kellett volna megnyilnia a régióbeli országok felé, és nem reális elvárni, hogy ezek az országok versengjenek, melyik jut be előbb a szervezetbe. Pribityevity úgy véli, hogy ezeknek az országoknak együttesen, pontos határidővel kellene törekedniük a bejutásra. Igy, nagy a kockázata annak, hogy a régióbeli országok tovább fognak körbe forogni a szegénység és a kilátástalanság ingoványában. Európa köteles volt kijelölni a határidőket, hiszen csupán egy pontosan kijelölt határidő, melyet a polgárok a jobb élettel identifikálnának, tenné lehetővé, hogy lezáruljon a múlt. Ily módon, a kaput csupán félig tolták be, s ebből még sok minden következhet, értékeli a Glas napilap interjúalanya. Reális elvárni, hogy Szerbia és Montenegró két-három éven belül jelölteti magát az EU-hoz való csatlakozásra, majd három-négy év elteltével csatlakozzon az Únióhoz, értékeli Ognyen Pribityevity politikai elemző a Glas lapnak adott interjújában.


Copyright(C.) Radio Jugoslavija